Ferge Zsuzsa: Ezt hívják önkényuralomnak

Március 15-ei lapunkban magyar értelmiségiek gondolatait is fölidéztük 1990-ből. Arról beszéltek akkor a 168 Órában, mit várnak a demokrácia jövőjétől az első szabad választások idején. Ferge Zsuzsa a félelmeiről is szólt, arról, hogy egy keresztény-nemzeti kormány a gyerekeket megint elkülönítheti vallási-etnikai alapon az iskolákban, mint a horthysta időkben. A Széchenyi-díjas szociológusprofesszor asszonyt egykori prognózisával szembesítette SÁNDOR ZSUZSANNA.

- „Láttunk már olyat Magyarországon, hogy az órarendbe volt beillesztve a vallásoktatás. Ez azt jelentette, hogy katolikusok jobbra, zsidók balra, és ti, erkölcstelenek-vallástalanok menjetek valami más órára. Az fog történni, hogy a szülők iszonyatos nyomást éreznek majd magukon, és úgy kényszerülnek – különösen vidéken – az órarendbe illesztett vallásoktatásba, mint ahogy belekényszerültek negyven éven át az »úttörőbe«.” Ezt 1990 tavaszán nyilatkozta a 168 Órának. Milyen érzés újraolvasni?

– Furcsa és szomorú. A rendszerváltás után már érződött: a jobboldal a Horthy-világot akarja újjáéleszteni. Az Antall-kormány olyan múlthoz nyúlt vissza, amely nem volt sem polgári, sem demokratikus, és tragédiába sodorta az országot. Félő volt, megint hatalomra kerülhet a kirekesztő nacionalista politika. Azt persze álmomban sem gondoltam, hogy Orbán Viktor – egykor még liberális fiatal politikus – egyszer majd olyan kormányt alakít, amely alaptörvénybe foglalja jogfolytonosságát az 1944-es időszakkal.

– Pontosabban: az 1944. március 19. előtti korszakkal

 A zsidótörvényekkel, a Don-kanyar tragédiájával, a háború keserveivel átszőtt korszakkal: 1943-tól már teljesen világos volt, hogy Horthyék az országot vesztes háborúba hajszolták bele. Több mint egymillió magyar áldozat volt. Felfoghatatlan, hogy egy felelős kormány ma ezt az időszakot tekinti irányadó történelmi korszaknak. Orbán Viktor vezetésével két év alatt lebontották a jogállamot, s olyan követhetetlen törvénydömpinget zúdítottak ránk, hogy gyakran tiltakozni sincs idő. A fideszesek nem titkolják: évtizedekre kívánnak berendezkedni a hatalomban. Ezért is lényeges számukra a nép szellemi átnevelése. Talán egyetlen területet sem „forradalmasítottak” annyira, mint a közoktatást.
– A Fidesz elmondta 2010-es kampányában, hogy államosítani akarják az iskolákat, bevezetik a vallás- és erkölcstant. Mégis megszavazták őket.

– De nem ezért. Akkor semmit sem lehetett tudni e változások tartalmáról. A fiatal demokrácia zűrös működésébe belefáradt s alig informált emberek azt gondolták, a Fidesz rendet tesz. Ami az iskolában azt jelenthette volna: az állam megfelelő finanszírozással és szakmai ellenőrzéssel kiegyenlíti az iskolák színvonalát úgy, hogy ezzel segíti a társadalmi integrációt, csökkenti a gyerekek közti esélyegyenlőtlenséget akár a továbbtanuláshoz is. Csakhogy az állam ma újabb árkot ás például a vallásoktatással. A szülőknek kötelezően nyilatkozniuk kell: hitoktatásra – és melyikre – vagy felekezeten kívüli erkölcstanra akarják-e járatni a gyerekeiket. Aki nem a hitoktatást választja, azáltal közzéteszi: nem a nemzeti keresztény oldalhoz tartozik, hanem „idegenszívű”.

– Mire nevel az új köznevelési rendszer?

– Szolgalelkűségre, önalávetésre, a szabad gondolkodás korlátozására. Azt akarják, hogy a műveltség sokak számára elérhetetlen legyen. Ezért csökkentették a tankötelezettséget tizenhat évre, nehezítik a bejutást a felsőoktatásba. Mindez segíti a hatalomhoz lojális nemzeti elit kinevelését. Miközben ez a szemlélet fényévnyire van a modern világtól. Egy autoriter rendszerben a tanult, önállóan gondolkodó ember veszélyes. Még képes kérdéseket föltenni a fennálló rezsimről. A Fidesz-kormány szembefordult azzal, ami a modern világban sikeressé teheti az egyént és az országot. Lemaradunk, hiszen máshol tudják: az oktatásba befektetni a legfontosabb.

– Az iskolai autonómia ilyen mértékű felszámolására sincs máshol példa.

– Az iskolai autonómia az utóbbi huszonöt évben nálunk is fokozatosan bővült. A Horthy-korszakban nem voltak igazán függetlenek az iskolák, de még akkor sem szorították őket annyira kalodába, mint most. A közoktatást működtető új központot Klebelsberg Kunóról nevezték el. Az 1920-as évek vallás- és közoktatásügyi minisztere azonban a népművelést, a közoktatás kiterjesztését, az Európához való oktatási, kulturális és tudományos felzárkózást tartotta fontosnak. Igaz, azért híve volt a numerus claususnak.

– Az antiszemitizmus ma megint egyre erősebb a honi iskolákban, egyetemeken. Kiderült, a Hallgatói Önkormányzat gyakran együttműködik a Jobbikkal, a bölcsészkaron több professzor szobájára ismeretlenek kiírták: „Zsidók, az egyetem a miénk, nem a tiétek.”

– Az antiszemitizmus terjedésének számos gazdasági és társadalmi oka van. Erősíti az is: zsidózni mindenütt, még a parlamentben is szabad. A Fidesz soha nem határolódott el egyértelműen a szélsőjobbtól, sőt, gesztusokat tesz felé. Döbbenetes példája ennek, hogy Balog Zoltán miniszter március 15-én Szaniszló Ferencnek, az Echo TV szélsőséges riporterének adott Táncsics-díjat. Én ma az antiszemitizmusnál is veszélyesebbnek tartom a cigányellenességet. Ezt nem egyszerűen elfogadja, de törvényessé is teszi a politika. Kormánytagok is cigánybűnözést emlegetnek. Kriminalizálják és diszkriminálják a szegénységet. A belügyminiszter legutóbb azt javasolta: közmunkát se kaphasson, akinek a gyereke harminc órát igazolatlanul hiányzik az iskolából. Ez is, az otthon, a magánszféra korlátlan hatósági megsértésének a joga is leginkább a mélyszegénységben élőket érinti. Többségük roma.

– Ön nemrég egy tüntetésen középiskolásokkal, egyetemistákkal együtt követelte: Áder János ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását. A köztársasági elnök mégis aláírta.

– Ennek beláthatatlanok a következményei. A Dísz téren azt is elmondtam: több diktatúrában éltem, és látom, most is az készülődik. Igaz, egyelőre legalább elvi esélyünk van arra, hogy ezt a kormányt leváltsuk. Bár Orbán Viktor olyan rendszert épített fel, amelyben gyakorlatilag ő dönt a felvételi ponthatárokról, a meteorológiai szolgáltatások megadóztatásáról, a közüzemek tarifacsökkentéséről is. És ha ötleteit a bíróság jogszerűtlennek ítéli, legfeljebb egy másik törvénnyel korlátozza a bíróságok jogkörét. Ezt hívják önkényuralomnak. A demokratikus ellenzéki erők összefogása nélkül Orbánt nem lehet megbuktatni. Magyarországon azonban történelmi hagyománya van a baloldali pártok széthúzásának és állandó marakodásának. Most is mintha egymást tekintenék legyőzendő ellenfélnek, nem a kormányt.

– Ha ennyire kilátástalan a helyzet, miért vállalta, hogy nyolcvankét évesen együtt demonstrál a fiatalokkal?

– A korom miatt ez abszurdnak tetszhet, de nagyon szeretem azokat a fiatalokat, akik a Hallgatói Hálózatot vagy A Város Mindenkié mozgalmat szervezik. Ők hívtak, ezért úgy éreztem, mennem kell. Ők azok, akik megalkuvás nélkül küzdenek az egyetemek autonómiájáért és a diákok jogaiért, az esélyegyenlőségért és a hajléktalanok védelméért. És egy olyan demokráciáért, amelyet nem a korrupció és a pozícióharc irányít. Emellett kreatívak és bátrak. Én ma bennük látom a magyar demokrácia jövőjét.

Forrás: http://www.168ora.hu/itthon/neveles-oktatas-elit-1990-jogallam-tuntetes-111629.html