Alkoholizmus a családban

Sokat hangoztatott tény, hogy az alkoholizmus okozta népegészségügyi, illetve társadalmi probléma szempontjából Magyarország az európai országok között vezető helyet foglal el. Ezt támasztja alá az a szomorú tény, hogy a májzsugorban elhaltak számát tekintve Magyarország nemzetközi összehasonlításban évtizedek óta kiemelkedik. A szeszesital fogyasztással közvetlenül összefüggő betegségek száma is növekszik, elsősorban a krónikus májbetegség és májzsugor, de a nagy mennyiségű rendszeres szeszesital fogyasztás megnöveli a szív- érrendszeri megbetegedések kockázatát is.

Tény, hogy a házasságok egyharmada bomlik fel az alkoholizmus miatt. A túlzott szeszesital fogyasztásnak jól ismertek a társadalmi hatásai, és az is, hogy ennek a betegségnek leginkább a családban élő gyerekek „isszák meg a levét". Az alkoholizmus okainak kutatásában egyre nagyobb hangsúlyt kap a genetikai meghatározottság, mégis, bizonyított tény, hogy alkoholista környezetben az örökbefogadott gyermekek is háromszor-négyszer gyakrabban lesznek alkoholisták, mint azok, akiknek szülei nem isznak. Egyértelmű tehát, hogy a környezet is meghatározó szerepet játszik az alkoholizmus kialakulásában. Bár a legtöbb nyilvánosságot a súlyos alkoholproblémák kapják, az enyhe és mérsékelt problémák is komoly károkat okozhatnak az egyénnek, illetve az érintett családjának, közvetlen környezetének.

Alkoholista szülővel felnőni nem jó. Mint minden szenvedélybetegségnek ennek is megvan a tipikus lefolyása, forgatókönyve: az alkoholizmus legelőször a családban nyilvánul meg. A gyerekek eleinte nincsenek tudatában apjuk/anyjuk állapotáról, a házastárs is eleinte jóváhagyja az ilyen viselkedést, sőt egyfajta titkos szövetség kötettik a családtagok közt, hisz a család minden tagja titkolja a környezet elől. Kis idő elteltével a beteg alkoholfogyasztás nő, a viták indulatosabbak, már a gyerekek is tudomást szereznek apjuk/anyjuk iszákosságáról. A kellemetlen helyzetekben, és a veszekedésekben az egész család részt vesz. A gyerekek magukba zárkóznak, és állandó feszültségben, félelemben élnek. Szégyellik magukat, szüleiket, bűntudatuk van a kialakult helyzet miatt. Később az alkoholista elveszíti a megbecsülését a családban, összetűzésbe kerül a társadalom által előírt kötöttségekkel, a családi kötelezettségekkel és a saját alkoholtól való függőségével. A józan feleség/férj az adott körülmények között átveszi az össz „hatalmat" a családban, egyszemélyes családfővé válik. A gyerekek hozzá pártolnak, az alkoholista pedig számkivetettnek érzi magát. Egy ilyen élethelyzetben komolyan sérül a gyerekek önértékelése, önbizalma, amely aztán a felnőtté válás során, és a párkapcsolatok kialakulásában is erősen megmutatkozik.

A problémás ivásnak többféle oka van: genetikai, élettani, pszichés és társas tényezők mind közrejátszanak, de ezek az okok nem egyformán hatnak mindenkire. Néhány nagyivónál pszichológiai vonások, pl. impulzivitás, alacsony önértékelés, az elismerés igénye indítják a "helytelen" ivási szokásokat. Többen azért isznak, hogy megküzdjenek érzelmi problémáikkal vagy "gyógyítsák" azokat. Társas és környezeti hatások - például a társak felől érkező nyomás és a könnyű hozzáférés - is kulcsszerepet játszhatnak. A szegénység, a testi vagy szexuális bántalmazás elszenvedése növeli az alkoholfüggőség kialakulásának kockázatát. Egy szóval okot a legkönnyebb találni, arra, miért hajtja búsulásra fejét az alkoholbeteg.
A mértéktelen ivás viszont nem megszünteti a problémákat, hanem állandósítja, sőt újabbb és újabb nehézségek csatlakoznak a régiekhez. A nagyivás olyan pszichés változásokat okozhat, amelyek miatt a még több ivás a kellemetlenség-érzet feloldásának egyetlen módja. Az alkoholfüggők részben azért isznak, hogy csökkentsék, vagy elkerüljék a megvonási tüneteket. Az alkoholgondok nagyon komoly negatív befolyással vannak a lelki egészségre. Az alkoholfogyasztás és az alkoholizmus ronthat a fennálló állapoton, például a depresszión, vagy újakat okozhat, például súlyos emlékezetzavart, szorongást.

Az alkoholproblémára több megoldás is létezik az emberek fejében: legtöbben fogják a sátorfájukat és odébbállnak, nem teszik ki magukat a további veszekedéseknek, huzavonának. Előrébbmutató megoldás, ha az alkoholista felismeri, elismeri, hogy alkoholbeteg, változtatni akar ezen, és elfogadja a segítséget, amely több formában is érkezhet: elvonókúrától kezdve a névtelen alkoholista szervezeteken keresztül a pszichoterápiás segítségen át. Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy melyik megoldást választja.

Forrás: http://www.netambulancia.hu/alkoholizmus+a+csaladban