Elhibázott emberkísérlet a közmunka

A kormány a közmunkát teszi a szociális ellátások középpontjává, ami hosszú távon többet árt, mint használ, és a gazdasági növekedést is visszafogja. Az MTA kutatója szerint emberkísérlet folyik, és nem igaz, hogy ezek az emberek menthetetlenek. Ha valódi esélyt kapnának, élnének vele.

Nincs még egy ország, ahol olyan mértékű közmunka-program működne, mint Magyarországon. Ez nem meglepő, hiszen minden kutatás azt mutatja, hogy inkább hátráltat, mint segít az elhelyezkedésben, itthon mégis egyre jobban kiterjesztik, amit Molnár György, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa emberkísérletnek nevezett egy szerda esti konferencián az ELTE Társadalomtudományi Karán.

Mindezt azonban nem a Fidesz-kormány kezdte, ők csak tettek egy újabb lépést azon az úton, amin a korábbi vezetés is elindult – mondta Molnár. A kutató szerint, aki nemrég a Költségvetési Tanács felkérésére készített kutatást a közmunka-programról, már az MSZP „Út a munkához” programja is abból indult ki, hogy a segélyek munkakerülésre ösztönzik az embereket. Igaz, korábban a közmunkások még a minimálbérnek megfelelő összeget kapták, amit össze sem lehet hasonlítani a mostani 50000 forinttal, ráadásul a Fidesz a foglalkoztatást helyettesítő támogatást is lecsökkentette, ami Molnár szerint logikátlan, hiszen aki nem vállalja el a közmunkát, azt úgyis kizárják a rendszerből.

Beleragadnak a mocsárba

A kormány évről évre növeli a közmunkára fordított összeget, amit hivatalosan azzal indokolnak, hogy segíteni akarják a hátrányos helyzetűeket visszatérni a munkaerőpiacra. A statisztikák szerint azonban ez egyáltalán nem valósul meg, és Molnár szerint nem is ez a céljuk, hanem, hogy a közmunka legyen a szociális ellátások egyetlen terepe.

Közben az álláskeresési járadékot már csak három hónapig folyósítják, ami Európában szintén egyedülálló. „Az átlagos elhelyezkedési idő a válság előtt is hat hónap volt. Akinek most közmunkát ajánlanak, köteles elfogadni azt, így viszony sokkal kisebb eséllyel tud elhelyezkedni, mert általában nem engedik el állásinterjúkra, sőt még napszámba sem mehetnek el máshová dolgozni. Így az is beszorul a közmunkába, aki amúgy találhatna kiutat. Így egyre mélyebbre kerülnek a mocsárban, egyre nő a kiszolgáltatottság” – mondta Molnár.

Általában annak sikerül kikerülnie a rendszerből, akinek a munkája miatt el kell hagynia a faluját. „Amikor például árvízvédelem miatt kellett utazniuk, voltak, akik új kapcsolatokat építettek ki, és végül is el tudtak helyezkedni. Ilyen szempontból az önkormányzati közmunka a legrosszabb, de ez a leggyakoribb, hiszen már a vállalkozások sem bérelhetnek közmunkásokat, pedig ez jó ötlet volt” – monda Molnár.

A hatalom bebetonozására tökéletes

A közmunkások általában mégis szeretik a közmunkát, hiszen a fizetésük így is nagyobb, mint amit segélyként kapnak. Molnár szerint ez érthető, és minden arra motiválja az embereket, hogy igyekezzenek benne maradni a rendszerben. „Négyszer akkora annak az esélye, hogy a közmunkás újabb szerződést kap, mint annak, hogy állást talál. Így, ha racionális döntést hoz, inkább a közmunkára hajt, és nem az, állást keres”. Összességében minden az átmenetinek szánt helyzet konzerválását segíti elő, miközben a helyi vezetés gyakran vissza is él a közmunkaosztással, és az egészet a saját hatalmának bebetonozására használja.

A gazdaság is rosszul jár

Mindez hosszú távon egy szegmentált munkaerőpiachoz vezet, ahol nincs átjárás a két szint között, és a másodlagos piacot csak a köz- és a feketemunka jelenti. Molnár szerint ez nemcsak az embereknek rossz, hanem a gazdaságnak is, hiszen minél szegmentáltabb a piac, annál rövidebbek a növekedési periódusok. „A gazdaság alapvetően ciklikusan működik: vannak felszálló és leszálló ágak is. Az ilyen körülmények viszont lerövidítik a felszálló időszakot” – mondta Molnár, aki szerint Magyarországon már tényszerűen ez történik. Az ország szegénységi mutatói közben folyamatosan romlanak, és egyre több gyereknek kell nélkülöznie, pedig a gazdasági helyzet nem indokolná szociális háló szűkítését. Erről nemrég itt  (http://abcug.hu/egyre-rosszabb-magyar-gyereknek-lenni/) írtunk bővebben.

Pedig lenne megoldás

Molnár szerint a jó szándékú kezdeményezések is inkább csak hátráltatnak, például amikor a helyi piacra termelő szövetkezeteket hoznak létre. Szerinte ez megöli az amúgy is nehéz helyzetben levő vállalkozásokat. „Tőkebevitel nélkül lehetetlen a felzárkózás. Ha nem piaci alapon szervezik meg ezeket, csak konzerválják a lemaradást, tőke tehát mindenképp kell, olyan szövetkezetet viszont még nem láttam, amit néhány szegény ember alakított volna ki magától” – mondta.

Molnár alapvető problémának tartja, hogy Magyarországon mindennek csak a felszínét kapargatják. „A közmunkának akkor lenne értelme, ha ez egy munkafolyamatba integrált képzés lenne, de a kiegészítő oktatásokat is elrontják. Ábrákat mutogatnak az embereknek arról, hogy hol a bibe meg a porzó, ami a gyakorlatban teljesen használhatatlan” – mondta.

A közmunka ellenzői közül is sokan úgy látják, hogy a legtöbb hátrányos helyzetű belátható időn belül semmiképp sem tudna elhelyezkedni. Molnár viszont ezzel sem ért egyet, és azt mondja, az egykulcsos adó helyett a csökkenteni kellene a vállalkozások járulékterheit, amivel növelni lehetne az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottságát. Utóbbit ráadásul hátráltatja a minimálbér emelése is, hiszen az alacsony státuszú munkák, azok, ahol a munkaerő költsége jelenti a legnagyobb terhet.

Molnár szerint ezen kívül a szociális mikrohitelezéssel is előre lehetne lépni. „Ha az ember hiányt szenved valamiben, különösen, ha nyomorban él, képes irracionális döntéseket hozni. Viszont többször kiderült már, hogy amikor egy szegény embernek normális lehetőséget adunk, hatalmasat változik a hozzáállása, és elkezd rendesen dolgozni”.

Eldugták a tanulmányt

A Molnár által vezetett kutatás eredményéről korábban is írtunk már, de a Költségvetési Tanács már kevésbé foglalkozik vele. A Tanács elnöke Kovács Árpád, tagjai pedig Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Molnár szerint “igyekeznek fenntartani a pártatlanság látszatát azzal, hogy minden évben rendelnek egy tanulmányt a Századvégtől, egyet a GKI-tól és egy harmadikat az MTA-tól. Mi dönthettük el, hogy miről írunk, és meglepetésre el is fogadták a témát, de ha valaki rákeres a Költségvetési Tanácsra, a régi honlapjára jut, ahová nem töltötték fel a tanulmányt. Ha kitartóan keresünk, másfél óra alatt azért meg lehet találni” – mondta Molnár. A tanulmány csatoltan érhető el.

szerző: http://Szurovecz Illés

Forrás:http://abcug.hu/elhibazott-emberkiserlet-kozmunka/