Ezért fogynak a magyarok.

Blikk napilap megkeresése kapcsán megszólalás: http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/ijeszt-adatok-hatalmasat-ugrott-a-magyar-hallozsi-arny/2megvcj

"Vágatlan" verzió:

Ezért fogynak a magyarok címmel készül majd a cikkünk. (háttérinformáció, hogy a Központi Statisztikai Hivatal felmérése alapján hazánkban a halálozások száma 6,7 százalékkal emelkedett az utóbbi időszakban, a természetes fogyás 30 639 ember volt, ez pedig 5730-cal több az egy évvel korábbinál. Bár a születések száma néhány százalékkal nőtt (2,5), összességében véve, ha így folytatjuk minden évben egyre csak kevesebben leszünk.)

A kérdésem Önhöz, hogy miért vagyunk évről évre kevesebben?

A létszámcsökkenés a születések alacsony és a halálozások magas számának együttes következménye. A népesség állapotában és szerkezetében bekövetkező változások mikro-szintű választások és döntések eredményeként alakulnak ki, ilyen például a gyermekvállalás is.

Miért nem vállalnak gyereket a házaspárok?

Jelen társadalmunkban a gyermekvállalás emocionális és komoly gazdasági döntés is egyben. Hazánkban  -is-, a tudatos  gyermekvállalást  számtalan tényező befolyásolja.

• Kapcsolatok stabilitása. Ugyan nő a házasságkötések száma, mégis ha elromlik, inkább lecserélik az emberek a kapcsolataikat, sem mint megjavítanák azt.  Egyre több gyermek születik házasságon kívül, és él csonka családban.
• Az életkor is számít. Az egyéni döntések nagymértékben függnek attól, hogy az egyén hol tart az életpályáján.
• A szülők munkapiaci, anyagi helyzete, társadalmi státusza nagyban befolyásolja a gyermekvállalást.  Egyre több családban csak a nő rendelkezik munkahellyel, jobb státusszal, sok esetben pedig ő a családfenntartó.
• Bizonytalan jövőkép. A gyermekvállalás gazdaságilag olyan terhet ró a családra, amit nem tudnak, nem mernek vállalni. csökkenhet az életszínvonal, a felfelé irányuló társadalmi mobilitás. Rengeted, kötöttséggel jár, státuszt vesztést okozhat Ma hazánkban a munkaerő piacon kevesebbet ér, egy kisgyermekes nő, mint egy gyermektelen.
• Mentális tartalmak, társadalmi értékek, attitűdök is befolyásolják a párokat. Normák, értékek változása. Társadalmi szinten nő az élettársi kapcsolatok elfogadottsága.  A gyermektelen 30-35 éves nők arányának emelkedésével párhuzamosan a gyermektelenség megítélésének növekvő elfogadottsága, vagy legalábbis semleges tudomásulvétele jellemző.
• Befolyásoló tényező a lakáshelyzet, erősen érezteti negatív hatását.  Magyarországon megszűnt az állami lakásépítés, az önkormányzati lakásokat eladták, nincs olcsó bérlakás a fiatalok számára, magánerőből építkezni egy fiatal párnak szinte lehetetlen.  Ha nem áll a fiatalok mögött megfelelő családi vagy állami támogatás, nem tudnak otthont teremteni.
• Az új gyorsuló világ is negatívan befolyásolja a gyermekszülést, a mozgékony, kötetlen életmód, a valósítsd meg önmagad szemlélet.

Mi a válasza a szociológiának a népességfogyás problémájára? Van e megoldás?

A demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulásával összefüggésben – figyelemreméltó ugyanakkor kedvezőtlen értékváltozások indultak meg a magyar társadalomban. Ezeket a negatív tendenciákat kellene megállítani, visszafordítani.

Tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy a nők számára egyre nagyobb jelentőségűvé válik a munkavégzés, ami a családpolitika számára a munka és család összeegyeztethetősége biztosításának üzenetét hordozza. Hosszútávon olyan változások előidézése a cél, amely csökkenti a meglévő kedvezőtlen hatásokat, ezáltal olyan feltételeket teremt, amely növeli a gyermekvállalási kedvet. Stabil munkahelyek, reáljövedelem emelkedése, stabil, hosszútávon kiszámítható családpolitikai intézkedésekre van szükség. Ilyen célkitűzés többek között a fiatalok  kivándorlásának  megállítása.

Andorka Rudolf mondta: a gyermekek „közjavak”, „felnevelésük költségeit túlnyomó részben egyénileg, családilag hozzuk, viszont felnőtt korukban az egész társadalom jólétét fogják emelni, az általuk létrehozott nemzeti jövedelemből mindenki, nem csak szüleik fognak részesedni”.

Szabó Nelli

2015-11-27