Szegénységkutatás_Fotósorozat

A fotósorozatot 2008. augusztusában készítettem Gyulajon. A Magyar Szegénységellenes Hálózat Monitoring jelentéséhez készítettem itt interjúkat, jórészt mélyszegénységben élő, roma családoknál.

Gyulaj község Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben található.A település Tamásitól délre, a Gyulaji erdő déli peremén helyezkedik el. Gyulaj a 61-es és a 65-ös útról Tamási, valamint a Dombóvár-Hőgyész összekötő útról, Kurd felől is megközelíthető.  A község nevével 1357-tôl találkozunk írásos emlékben. A település valaha két részből állt. Gyulán laktak a magyarok, Jováncán pedig a rácok, ahogy errefelé a török hódoltság után itt maradt ortodox vallású délszlávokat nevezték. A kettő összevonásából alakult ki a község ma használt elnevezése: Gyulaj.

A mai lakosok tömör egyszerűséggel határozzák meg, pontosan meddig is tart a valamikori határ: "amíg van bor, addig Gyula, ahol elfogy, az már Jovánca". Ebben a humorosnak tűnő megfogalmazásban fontos népi tapasztalat bújik meg: a két eltérő népességű település gyulai részén a mezőgazdasági termeléssel, szőlőtermesztéssel foglakozó magyarok, Jováncán pedig a kevésbé letelepült életmódot folytató, állatartó rácok közötti életmódbeli különbség lényegét fogalmazták meg így.

Terület 70,82 km² ,  Teljes népesség 1048 fő (2013. január 1.) ,  Népsűrűség 13,99 fő/km²

 

"A Szegénységellenes Hálózat tagjaként kutatást végeztem többek közt Gyulajon ahol a falu két részre osztható, az Önkormányzattól jobbra laknak a létminimum környékén élő, de még olyan családok, akik tartják magukat és balra laknak a szegény családok. A két utcát javarészt romák lakják. A szegénység, a nincstelenség szembetűnő. Roskadozó házak, kidőlt falak, beszakadt tető. Nem hogy fürdőszoba nincs, de még folyóvíz sincs a házakban. A házak nagyrészt, mintegy 98 %-a vályogból készült. Nagyságukra jellemző, hogy gyakran a szülők egy szobában laknak 4-5 gyermekükkel, konyha csak kivételes estben van.

A faluban nincs munkalehetőség, Dombóvárra lehetne bejárni, de az utazási költség nem kevés és a származás miatt is lehetetlenség munkát találni. A segélyezés –ami a túlélést biztosítja- családonként csak egy főnek adatik meg. Házaspárok váltak el hivatalosan és jelentkeznek át a szomszédos falvakukba, hogy segélyre jogosultságot szerezzenek. Kísérőm a kisebbségi önkormányzat egy tagja, kit láthatóan tisztelnek a községben. Így jutok én is fontos információkhoz. A szegénység olyan méreteket ölt, hogy a gyerekek nyáron az iskolai szünet alatt bizony nem ritkán éheznek. A kertekben embermagasságúra nőtt gaz mindenhol. Nyertek pályázaton vető krumplit, ki is osztottaaz önkormányzat, de a földbe nem került be, mert a jövőképet felölte a jelen éhínsége.

Háziállat gyanánt néhány beesett horpaszu korcs kutya tengődik az utcákon. Pályáznak pénzekre, felszámolják a cigánytelepet, ha minden jól megy, akkor ezeket a házakat lerombolják, és a faluban vesznek házat ezeknek az embereknek. De elgondolkodtató a kérdés, ez a jó megoldás? Ugyan a lakhatási körülményeik valamelyest javulnak, egy időre, míg kényszerből fel nem szedik a parkettát télvíz idején, tűzifa nem lévén. De a megélhetéshez élelem, ruha kell, ehhez pedig pénz. És munka kellene. Legtöbbjük iskolai végzettsége nem éri el a 8 osztályt. Persze akad, akinek szakmája van, munkaügyi központon keresztül végezte, mert akkor több a segély. De mihez kezdjen kosárfonóként? Mindenütt és mindig volt szegénység, de más volt 10, 20 vagy 100 éve, mint manapság. Nehéz megmondani, hogy milyen volt akkor szegénynek lenni, mit jelentett akkor a szegénység. Ehhez a tudomány eszközei szegényesek és vitatottak.  Van olyan vélemény mely szerint a szegénység megszüntethető, ha mindenki elér egy meghatározott minimális szintet (pl. Friedman 1962). Ha változik azoknak az eszközöknek, feltételeknek a köre, amelyek a méltósággal élhető élethez szükségesek, akkor a minimálisan biztosítandó szintnek is változnia kell.

A szegénység okait az EU egy új dokumentuma a tagállamok 2001-ben készített szegénységellenes stratégiai terveinek elemzése nyomán a következőképpen sorolta fel:

- tartós munkanélküliség, hosszú időn át rosszul fizető, rossz feltételeket jelentő munkahely,

- szakképzettség hiánya, korán abbahagyott iskola,

- kirekesztéssel fenyegetett családból indulás,

- rossz egészségi állapot, kábítószer és alkoholfogyasztás, sok hátránnyal küzdő lakókörzet,

- hajléktalanság, kisebbséghez való    tartozás, faji előítéletek.

Súlyos probléma még, hogy a szegények körében az elemi kohéziós egységek is hiányoznak. Ugyanakkor a tartós és reménytelennek látszó szűkösségbe bele is lehet fásulni olyannyira, hogy már az igények sem fogalmazódnak meg." ( 6-7p. in A szegénység Magyarországa_Pauperizmustól a kirekesztésig. Szabó Nelli, 2008.)

 

Ezekben az ingatlanokban családok élnek.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

                                                                  

A képek letöltése, bármilyen felhasználása, csak forrásmegjelöléssel lehetséges!

Szabó Nelli_2008