TÁRKI: Választások után...

A TÁRKI áprilisban a pár hete lezajlott parlamenti választások utáni kutatásában a megszokott pártpreferencia-vizsgálat helyett visszatekintő kérdésekkel vizsgálta az eredményeket. Ez alapján a megkérdezettek a választások után egy-két héttel a valóságosnál nagyobb arányban emlékeznek arra, hogy részt vettek a választásokon. Ami a választott pártot illeti, a Fidesz-KDNP-re a választásokon és a kutatásunk visszatekintő kérdésére kapott válaszok alapján is rájuk szavazók aránya lényegében megegyezik, az ellenzéki pártok szavazótábora azonban egy-két héttel a választások utáni kutatásban alacsonyabb, mint az április 6-i listás eredményeik. Ugyanakkor a szavazáson – emlékeik szerint – résztvevők 27%-a nem árulja el, melyik pártra szavazott.

A TÁRKI rendszeres havi közvélemény-kutatása ebben a hónapban a választásokat követő 4-10 napban zajlott, így most nem a szokásos pártpreferencia-kérdéseket vizsgáltuk, amelyek arra kérdeznek rá, hogy kire szavazna a kérdezett, „ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások”. A választásokat követő napokban jóval érdekesebbek a visszaemlékezések a szavazáson való részvételről és a választott pártról illetve arról, hogy a választók mennyivel a szavazás előtt döntik el, kire voksolnak.

Az április 6-i választásokon a részvételi arány 62 százalék volt, ehhez képest pár nappal ezután a kutatásban adott válaszuk alapján nagyobb arányban, 73 százaléknyian emlékeznek úgy, hogy elmentek szavazni. Ahogy az 1. táblázat is mutatja, rajtuk kívül a teljes népesség körében 31 százaléknyian a Fidesz-KDNP-re, 11 százaléknyian a baloldali listára, 8 százaléknyian a Jobbikra, 2 százaléknyian pedig az LMP-re szavaztak emlékeik szerint.

Ha a nem szavazókat figyelmen kívül hagyjuk, azaz csak a választásokon résztvevőkre vonatkoztatjuk az eredményeket, akkor a kormánypártokra szavazók aránya 43 százalék, ami lényegében megegyezik a Fidesz-KDNP listás eredményével, azaz a visszaemlékezések ebben a körben „valóságos” képet mutatnak. Nem így a többi párt esetében, hiszen a választás listás eredményeitől elmaradnak az ellenzéki pártokra leadott szavazatok a visszaemlékezések alapján: a választásokon résztvevők 15 százaléka állítja, hogy a baloldali listára szavazott, 11 százalékuk a Jobbikra és 3 százalékuk az LMP-re, amely mindegyik párt illetve lista esetében alacsonyabb az április 6-i eredményeknél. Ennek magyarázata az a 27 százaléknyi válaszmegtagadó lehet, akik az ellenzéki pártokra szavazók közül kerülhetnek ki; ők tehát részt vettek a választáson, de utólag nem árulják el, melyik listára szavaztak. (1. táblázat)

1. táblázat A 2014. április 6-i országgyűlési választás listás szavazásán való részvétel és pártmegoszlás
a szavazók visszaemlékezései alapján (2014. április 10-16. között, százalékos megoszlás,
kerekített értékek, 1006 kérdezett válaszai alapján)

Ha az eredményeket a válaszmegtagadók kizárásával csak a valamilyen pártot választók körére szűkítjük, akkor a Fidesz-KDNP 60 százalékot, a baloldali lista 21 százalékot, a Jobbik 15 százalékot, az LMP pedig 4 százalékot kapott a választók emléke alapján. (1. táblázat) Ez alapján tehát minden párt eredménye kisebb-nagyobb mértékben eltér attól, ami április 6-án a választáson született. Ez a torzítás annyiban nem meglepő, hogy hasonló mértékű eltérést tapasztaltunk a 2010-es választások után is, amikor a mostanihoz hasonlóan pár nappal a szavazás után visszaemlékezésre építő kutatást készítettünk és azt összevetettük a választás listás eredményeivel. Mindkét esetben utólag nagyobb a győztesek, azaz a Fidesz-KDNP támogatottsága a hivatalos választási eredményekhez képest, míg az ellenzékbe került pártokra a választók emlékei szerint a valóságosnál kisebb arányban estek szavazatok. (1. ábra)

1. ábra A 2010-es és 2014-es országgyűlési választások utáni kutatás és a választások listás szavazatainak eredménye
(a válaszok százalékos megoszlása, 2010. április és 2014. április, kerekített értékek)


A szavazáson résztvevők közel fele (49%) nem ad hoc döntés alapján választott, hanem állítása szerint korábban is az adott pártnak volt a szimpatizánsa, de további bő egyharmadnyian (37%) is több mint egy hónappal a választások előtt már meghozták a döntésüket a 2014-es választások előtt. Ahogy 2. ábra is mutatja, a stabil szavazók aránya nőtt 2010-hez képest, amikor 37 százaléknyian válaszolták a választások utáni kutatás során, hogy mindig is az adott pártra szavaztak, míg 43 százaléknyian legalább egy hónappal a választások előtt már meghozták döntésüket, azaz 2010-ben nagyobb volt a kampány szerepe, hiszen többen döntöttek a választásokat megelőző egy hónapon belül, mint most.

2. ábra Mikor döntötte el, hogy melyik pártot választja? (a válaszok százalékos megoszlása, 2010. április és 2014. április, kerekített értékek)

A május 25-i európai parlamenti választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeinket 2014. május 21-én, szerdán hozzuk nyilvánosságra.

Az adatfelvétel 2014. április 10-16. között zajlott.

Forrás: TÁRKI Zrt.

  1.